Északi Középhegység

Az északi középhegység  Magyarország legváltozatosabb arculatú tája. A hegységek formái, az éghajlat és a növényvilág kissé már a Kárpátok koszorúját idézi. A Dunántúlon felismerhetõ mediterrán elemeket itt zordabb vonások váltják fel. Az északi táj hidegebb. Az éghajlat hûvösebb, szaporodnak a Kárpátokban honos növények. A hegyvidék valójában az Északi-Kárpátok déli pereméhez tartozik, amely a Nagy-Milic  heggyel nem ér véget, hanem északi irányban  az országhatáron túl is folytatódik. A mai északi középhegység történetének 20 millió évvel ezelõtti szakaszában viharos közjáték zajlott le itt. A földkéreg több ezer méterre kiemelkedõ darabja, az Európán áthúzódó Variszkuszi-hegység a hegyképzõ erõk hatására feldarabolódott, tönkökre töredezett. A Tisza latin nevérõl Tiszának nevezték azt a feldarabolódott tönköt, amely belül maradt a Kárpátok láncolatán, és félelmetes erejû oldalnyomást kapott. Hatására a mai Alföld északi peremén hatalmas törésvonal keletkezett. A hasadékon át a föld belsejébõl izzó láva tört a felszínre. A híg láva nagy területeket borított el, a sûrû láva viszont nem folyt szét, hanem együtt maradt. A vulkáni hamu összesajtolódott és tufakõzetté szilárdult, a kihûlt és megkeményedett lávából pedig vulkánikus kõzet, andezit keletkezett. Az egy tömegben maradt sûrû láva alkotta a hegyvidék kúpjaiz. A Börzsönyben és a Mátrában lényegesen magasabb hegyet épített, mint a Cserhát vagy a Zempléni-hegysor területén. Néhány millió évvel ezelõtt a vulkánsor emelkedni kezdett. A hol gyengébb, hol erõsebb emelkedés hatására a hegység feldarabolódott. Így vált külön a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegysor. Így jött létre az északi középhegység. (a Bükk-hegységet más erõk alakították.) A 200 km hosszúságban húzódó északi középhegység kilenc - egymástól merõben különbözõ - táj együttese. Az elsõ az Ipoly karéját kitöltõ Börzsöny. 900 méter fölé magasodó csúcsai, érdekes völgyhálózata, szép bükkösei és tölgyesei minden évszakban keresett turistacélponttá teszik. A Nógrádi-medence szervesen kapcsolódik a Cserháthoz, amely a Börzsönytõl a Zagyva folyóig terjed.  A táj szive az andezitbõl épült Központi-Cserhát, melynek legnagyobb kiemelkedései sem érik el a 600 métert. Mint két osszefonódó kéz, úgy fogja keretbe a Zagyva és a Tarna folyó a Mátrát, az északi középhegység legjobban feltárt, legismertebb részét. Az északi középhegység vulkáni folyamata itt volt a leghevesebb és legtartósabb. Ebben a tömbben emelkedik a Kékes (1015 m) az ország legmagasabb csúcsa. A Sajó-medence déli oldalát az északi középhegység legfestõibb tája, a Bükk hegység tölti ki. A Zempléni-hegysort a Hernád széles völgye, a Bodrog és a Ronyva patak öleli körül. Ez nem olyan összefüggõ tömb, mint a Mátra, hanem kisebb hegyek sorozata. Építõanyaga úgyanaz, mint a távoli Börzsönyé, a Cserháté vagy a Mátráé: vulkáni kõzet. Kúpjai szintén vulkáni képzõdmények. Ez az északi középhegység vidéke a bora révén lett világhírû.

Oldal: Északi Középhegység
Párizs, Velence, Horvátország, Spanyolország... utazás-nyaralás - © 2008 - 2024 - utazas-nyaralas-szallas.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat